Kiderült mi az ami nélkül nem bírjuk: az elektromosság

Történt ugyanis, hogy 10.000 km után elkezdett haldokolni az elektromos rendszerünk. Bár van két napelemünk, de a mindennapos esőzések miatt nem sok napsütés érte őket, és sokat kellett dolgozni a laptopon is, így a két belső aksink elkezdett erősen merülni. Ez nem lett volna gond, ha a generátor vezetés közben leadja a töltést a belső rendszernek, de kiderült, hogy a motorban lévő akkumulátor sem az igazi már, és nem tud teljesen feltöltődni. Erre még jött az is, hogy mivel a generátor kénytelen volt folyamatosan tölteni, elkezdett az ékszíj jobban elhasználódni, és amint átléptük a német határt, onnantól kezdve Hollandiáig megállás nélkül csikorgással fűszerezte a kocsikázásunkat.

Nem vagyunk nagy szakik, de sejtettük, hogy ennek szerviz lesz a vége, amit a napelemet felszerelő autóvillamossági szakemberünk is megerősített a távolból. Nem volt mit tenni, begurultunk egy holland szervizbe, ami nem ment könnyen, mert aznap reggel már elég nehézkesen indult az autónk, elsőre ki is hagyott pár műszer, de később volt ennél rosszabb is. Rá kellett jönnünk, hogy a hollandok nagyon kedvesek és segítőkészek, ami igen jól jött elkövetkezendő napjainkhoz. A szerelők megnézték az aksit és mondták, hogy ez lesz a fő probléma, mindenképpen cserét javasolnak. Bent is hagytuk a kocsit pár órára, amíg megkaptuk az új akkumulátort, és reményekkel telve indultunk tovább, mert azt mondták, hogy bár az ékszíj nem a legjobb, de most már visszatérhetünk az utakra!

Sajnos kiderült, hogy tévedtek, mert az ékszíj már nem töltött semmit az égvilágon, így csak addig volt jó a kocsi, amíg az új aksi el nem kezdett lemerülni. Foglaltunk is egy időpontot egy következő szervizben, hogy cseréljék le az ékszíjat is, de erre még 5 napot kellett várnunk, és ez kicsit sok volt.

>A belső aksik továbbra is szinte üresek voltak, így lehetetlen volt a laptopon normálisan dolgozni. Ha pedig nincs munka, akkor nincs kereset, és anélkül nem tarthat sokáig az utunk, szóval úgy döntöttünk, hogy beállunk egy napra egy kempingbe, és majd ott rácsatlakozunk az elektromos hálózatra és feltöltjük magunkat. Ehhez mindössze egy fél napnyi rohangálás kellett üzletről üzletre, mert az aksi töltő vásárlásánál a kártyánkat nem fogadták el, és fel kellett vennünk készpénzt, hol pedig nem árultak olyan csatlakozót, amit be tudunk dugni a kocsi oldalába. Csatlakozót végül nem is találtunk, így a töltőhöz kellett vennünk egy átalakítót, amihez egyik boltból a másikba küldtek minket, de mindenki nagyon segítőkész volt, így délutánra sikeresen zárult a bevásárló utunk, jöhetett a kemping! Annyira jó volt egy helyben lenni, hogy végül két éjszakára hosszabbítottuk a maradásunk, de kellett is 40 óra, hogy feltöltődön a két belső aksi, de így maradt bőven idő a pihenésre, és a munkára is.

Ahogy közeledett az újabb szerviz napja, megint egyre kevésbé őszintén indult reggelente az autó, és a csikorgás teljesen állandó jellegűvé vált. Már az esti társasjátékozást is gyertyafényben tettük, mert a lámpák alig pislákoltak. A szerviz reggelén felkeltünk korán, jó hideg volt az este, ami nem segített az akkumulátoron, és nagy nehezen ráadtuk a gyújtást a kocsira és elindultunk. Sajnos útközben fűtöttünk és rádióztunk, ami utólag kiderült, hogy nem volt jó ötlet, mert bár csak 20 km-re voltunk a szerviztől, 10 km után meghalt a sebesség-mutató a műszerfalon, ezért félreálltunk. Ez még rosszabb ötlet volt az eddigieknél, mert nem tudtuk újraindítani a kocsit, teljesen meghalt az aksi. Kénytelenek voltunk hát stoppolni a bikázó kábelekkel, és szerencsénkre elég hamar félreállt egy segítőkész holland. Többszöri próbálkozásra sem indult az autó, de egész véletlenül a segítőnk értett az elektromossághoz, előkapott egy erősebb vezetéket a csomagtartójából, levágott belőle egy darabot, csavart párat a végükön, és ezzel is összekötötte az aksikat. Így már majdnem beindultunk, de már a vontatáson kezdtünk gondolkodni. Szerencsére eszébe jutott még valami, és bár nem láttuk mit varázsol a kábelekkel, egy újabb próbálkozással sikerült végre gyújtást adni! Hasznos tanácsként úgy búcsúzott tőlünk a megmentőnk, hogy nehogy bármilyen elektromos berendezést is bekapcsoljunk, beleértve a fényszórókat is. Így sikerült eljutnunk fél óra késéssel a szervizbe, ahol egy új tételt is felírattunk a teendők közé: az aksi teljes feltöltését.

Napközben várost néztünk, és a HEMA üzletlánc étkezdéjében órák hosszat ültünk, mert ott használhattuk az áramot, és így lehetőség volt dolgozni. Késő délutánra visszakaptuk a kocsit, és végre motorikusan rendbe jöttünk! A sok üresjárat miatt viszont a napelemes rendszer döglött be, amit távoli segítséggel, de sikerült pár kábel és biztosíték ki-be húzásával újraélesztenünk! Azóta hibátlan a rendszer, süt a Nap is, és vezetés közben is feltöltődünk. Végre van áram, és ezért is tudtam ilyen hosszúra fogni ezt a bejegyzést!

Szóval elektromosság nélkül nem megy…kissé kacifántosan kellett rájönnünk! Reméljük ha nektek kiderül, hogy hiányotok van valamiben, akkor az kevesebb kalanddal is kiderül, mert olyan nincs, hogy valami nem hiányzik…ugye?

Kiderült mi az ami nélkül nem bírjuk: az elektromosság” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s