A Lovćen tetején

Tanultunk a tavalyi hibánkból, és most a nemzeti park tetején lévő kilátót és mauzóleumot nem a nehezebb útvonalról közelítettük meg Kotor felől, hogy kíméljük a kocsit. A régi főváros, Cetinje felé vettük az irányt, hogy felkaptassunk a hegyek közé. Amint közeledtünk a nemzeti park határához, visszaléptünk egy évszakot, és a kora tavaszból késő tél lett. Havasak voltak a hegyek, és a hőmérséklet sem szökött 10 fok fölé. Az út szerencsére száraz volt, így biztonságosan lehetett közlekedni, szinte forgalom nélkül.
A mauzóleumhoz vezető út előtt egy jegyszedő várt a kocsijában, aki tájékoztatott, hogy a mauzóleum zárva van, de ha szeretnénk felmehetünk fejenként 2 euróért. Gondoltuk ennyit mindenképp megér, de később kiderült, hogy ennél jóval többet is.

Panorama Lovcen kilátó

A felfelé vezető út kalandos így tél végeztével, mert csak szűk egy sávban takarították el a havat, és könnyen lehet, hogy ha szembe jön valaki, akkor pár száz métert tolatnia kell valakinek, amíg félre tud állni. Szerencsére ez velünk csak lefelé történt meg, elsőre közel egy hó mentes szakaszhoz, így mi engedtünk, utána viszont mivel mi voltunk a nagyobbak, a szemben lévő húzta a rövidebbet, és ők tolattak 1-2 percig.
A parkolóhoz érve egyértelmű volt, hogy nem lehet csalni és továbbmenni 4 keréken, mert a hó uralta a felfelé vezető utat. Átvettük a túracipőt, túranadrágot, és elindultunk a fehérség tetején. Voltak, akik nem készültek váltóruhával, így fel is adták, és félúton visszafordultak a hóban, de nekünk egy kis lakás van a kocsiban, így nem okozott gondot még az sem, hogy visszafelé egy részen gatyafékkel közlekedtünk.
A felfelé vezető második kanyarban találtunk egy téli álmot alvó furgont, ami szemmel láthatóan még egy ideig nem mozdul a parkolóhelyéről.

Az igazi élmény itt kezdődött, mert át kellett szelni a hegyet egy lépcsőkkel teli alagúton, aminek pár helyen voltak nyílásai a fény miatt, de ezeken a hó sem volt rest befáradni és szétterülni a lépcsőfokokon. Egész könnyen feljutottunk, csak a kijáratnál kellett kicsit kézen-lábon közlekedni, de megérte, mert a látvány csodálatos volt, és amíg fent voltunk, még az idő is kitisztult.

Bár nem tudjuk, hogy milyen amikor nyitva van a mauzóleum és a kilátó, a hóval elzárt verzió nagyon tetszett nekünk. Sokszor kerülünk abba a helyzetbe, hogy a szezonon kívüli látnivalók még többet adnak, mintha minden nyitva lenne, tele turistákkal és árusokkal. Most is így jártunk.

Panorama Lovcen