Fire in the hole!

A Földközi-tenger mentén lévő utolsó éjszakánkat tudtunkon kívül egy nem mindennapi természeti jelenség közelében töltöttük. Éppen Antalya felé tartottunk, hogy a város szirtes partján megnézzünk egy tengerbe ömlő folyót, de az út túl hosszúnak bizonyult, ezért este még megpihentünk egy szerpentines ereszkedés után Cirali partjánál.

A reggeli meleg megkívánta, hogy kifeküdjünk a kavicsos partra, és egy villámgyors fürdés is belefért a hideg tengerben, majd megnéztük, mi van még a környéken.

A település mögött nem sokkal egy tisztás található mosdókkal és büfével, ahol pár líráért parkolhatunk. Innen felfelé egy kilométert kell sétálni, hogy olyat láthassunk, ami nem sok helyen fordul elő a földön: égő sziklákat!

Ha egy pillanatra megfeledkezünk a repedések közelében lévő gáz szagról, akkor kifejezetten varázslatosnak tűnik a jelenség. De annak tudatában is csodálatos élmény volt, hogy tudtuk, ez csak földgáz a hegy mélyéből, nem varázslat. Vajon évezredekkel ezelőtt mit szóltak ehhez az emberek?
Aki nálunk felkészültebb volt, az hozott virslit és nyársat is magával, így a hegy tüzében sült finomságokkal enyhíthette éhségét. Erre majd mi is gondolunk, ha hasonló helyre kerülünk a jövőben!