Ahol nyaralni lenne jó: Fethiye és környéke
Tavaly az útvonalunk miatt nagyjából lemaradtunk a nyárról, és kevés helyen tudtuk a tengerpartokat nyaralóként élvezni, Portugália egy rejtett partjának kivételével. Idén viszont Törökországban olyan meleg lett tavasz közepére, hogy bár fürdeni nem is, de napozni többször is ki tudtunk feküdni a homokos partokra Fethiye környékén, ami egy olyan még turistáktól nagyjából mentes üdülőövezet, ahová biztosan eljövünk még a jövőben nyaralni. A türkizkék vizű aranysárga partok mellett akadnak persze más látnivalók is, nem csak a hasunkat tudjuk süttetni.
Az itteni programjainkat egy kicsivel korábban kezdtük, már Dalyan községben, ahová pár sziklasír miatt látogattunk el. Ez Fethiyetől egy órányi autókázásra van. A kisváros nagyon hangulatos, egy folyó partján fekszik, és a túloldali sziklákba vájva állnak a sírok, ahová pár líráért átvisznek a helyiek. Mi úgy tudtuk, hogy nem lehet felmászni a sírokhoz, ezért a város partjáról csodáltuk őket.
A szikla mögött fekvő Kaunos romvárosa pedig nem vonzott minket, mert eddigre már végeláthatatlan antik emléken voltunk túl. A városnézés közben beültünk egy kisebb vendéglőbe, ahol a helyi „mamma” nagyon finom pidét készített nekünk. Falatozás közben is a sírokat szemléltük a házsorok közül, majd jóllakottan tovább indultunk.
A város fele jövet egy tábla nagyon a másik irányba mutatott, így gyorsan rákerestünk a neten, hogy mi is lehet arra, amitől a városi téren lévő teknős szobor is egyből értelmet nyert.
Egy hosszú homokos part van a túloldalon a folyó torkolatánál, ami egyben teknősök szaporodási helye is. Mi épp a párzás idején jártunk arra a közeli teknős rezervátum információs táblája szerint, de ha 1-2 hónappal később jövünk, akkor óvatosnak kellett volna lennünk a parton, nehogy rálépjünk a homokba ásott tojásokra.
Ki is volt jelölve fa oszlopokkal, hogy merre nem szabad végignyúlni a napozáshoz, és nagy táblák hívták fel a figyelmünket az óvatosságra. A kis teknős rezervátum sajnos kevésbé van kitáblázva, így biztosan nincs sok látogatójuk, pedig láthatólag jól végzik a munkájukat, és megérdemelnek pár lírát a perselyükbe, ha már a látogatás ingyenes.
Bár a partot elhagytuk az estére, a hátteret díszítő Norvégiára emlékeztető hegyvonulatoktól nem tudtunk búcsút venni, így a felfelé vezető kanyargós út mentén töltöttük az éjszakát, amit nem bántunk meg, mert az egyik legszebb török naplementénk szemtanúi lehettünk.
Másnap hamar megérkeztünk Fethiye városába, és ott is egyből a sziklasírok felé vettük az irányt. Itt már közelről is meg tudtuk nézni őket. Bár a régi faragásokat sok helyen már mai falfirkák fedték, azért nem maradt el a monumentális hatás. A sírok a sziklák oldalából végignéztek a város felett, egészen a tengerig. Méltó helyre temették elődeink az őseiket, ez nem kétséges.
Bár a városban voltunk, a városnézést mégis nap végi programnak szántuk, így tovább mentünk Kayaköy irányába, ami egykor egy görögök és törökök által lakott település volt, de a XX. század eleji háborúk során teljesen elnéptelenedett, és ma egy szellemvárosként ül a domb oldalában.
Több templom, egy iskola és rengeteg lakóház romjait lehet körüljárni, a bejáratnál pedig teázók sora és még néhány megülhető teve is várja a kíváncsiskodókat.
Kayaköy-től a bámulatos mélységű Pillangó-völgyig vezető partszakaszon van a környék állítólag legszebb partja Ölüdeniz üdülővárosánál. Mi mégis szimpatikusabbnak találtunk egy kisebb partot a völgytől visszafelé, ami pár kanyarral megelőzi a hosszú homokos partot. Mivel már közeledett a naplemente, gyorsan kifeküdtünk még a homokos partra, majd megint egy út menti kis tisztáson éjszakáztunk, hogy másnap megnézhessük Fethiye városát is.
Bár a város még nincs ellepve turistákkal, azért rengeteg hatalmas vitorlás és luxushajó áll már a kikötőben, amiket lehet addig is csodálni, amíg el nem tűnünk a házak közti kis utcákban és be nem jutunk a zegzugos bazársorba. Itt mi is tettünk jó pár kört, mielőtt a Saklikent Nemzeti Park felé indultunk volna az egyik legjobb „vizes napunkra”, de erről bővebben majd egy másik bejegyzésben!
világjáróshake 