Művelődtünk

Úgy alakult, hogy művelődni volt kedvünk, így Dániában befizettük magunkat néhány múzeumba.
Aarhus városában járva nehéz nem észre venni a szivárvány tetejű épületet. Ez nem mást, mint az AroS, a modern művészeti múzeum.

Aros múzeum

Nem is gondoltuk milyen fába vágtuk a fejszénket. Több emeletnyi tömény modern művészet. Egyik-másik olykor érthetetlen vagy épp túlzásba vitt műremek, mint például az 5 méteres viaszból készített guggoló fiú, aki olyan tökéletesen van megmunkálva, hogy még a bokáján a ráncok is teljesen valósághűek. Amint beléptünk az ajtón, csak úgy meredt ránk élethű szemével. Néha vissza-visszapillantottunk, hogy mozgatja-e a szemét. Kata nem tudta figyelmen kívül hagyni a fiú óriás méreteit, de valahol érthető, hisz a lábfeje akkora volt, mint egy fél Kata.
Emeletről emeletre haladva, mindig akadtak olyan alkotások, amik hüledezésre adtak okot. Többek között ilyen volt egy feldarabolt ló testrészeit látni különböző lombikokban. A művész így szerette volna felhívni a figyelmet a háború borzalmas világára. Ha egy ló darabokra szedése ilyen brutális- nem beszélve a hatásáról- akkor gondoljunk bele, milyen lehet amikor emberek százai halnak meg. Zárójel kinyit – nem tudni megkérdezték-e a lovat, hogy feláldozná-e magát egy művész elrettentő példájának – zárójel bezár.
Kicsit megrökönyödve, de felfelé haladva kezdtünk hozzászokni a művészet ezen alkotásaihoz. Az egyik művész úgy döntött, hogy Európa országaiban járva hontalanok tábláit fotózza. Az alkotás szomorú valósága, hogy közel 30 táblának a felén magyar szöveg volt.
Felérve az utolsó szintre kicsit jobb kedvre derültünk. Ahogy már írtuk, az épület tetején 150 méter hosszú, 360 fokos panoráma nyílik a városra, a szivárvány összes színében. Itt tettünk egy nagy kört, miközben próbáltunk nem elolvadni, ugyanis nagyon meleg volt aznap és egy üvegkalitkában sétálva már a szaunázáshoz közeli élményünk volt.

Kicsit ugorva az időben és térben, megérkeztünk Roskildeba, a viking hajók múzeumába. Bár Norvégiában már tettünk egy látogatást egy hasonló múzeumban, azt a füles kaptuk, hogy itt lehetőség van viking fahajóban utazni, ami Kata bakancslistáján szerepel már egy ideje. A múzeum szépsége, hogy az ásatásokban talált viking hajókat rekonstruálják. Látni lehet a műhelyt, workshopok vannak, ahol bepillantást nyerhetnek a látogatók, hogyan készül a kötél, hogyan hajlítják a fát, lehet gyakorolni a különböző csomókötéseket, készíteni lehet saját mini hajót. Aznap, amikor ott voltunk nagyon sok iskolás gyerek volt, velük voltak elfoglalva az ott dolgozók. Nem sajnáltuk, jó volt kívülről is figyelni, hogy ügyeskednek. Csomókat azért kötöttünk és egy kis ügyességi játékba is beszálltunk.

Szerintünk az egyik legmenőbb az volt, hogy egy általuk megépített viking hajóval nekivágtak az óceánnak és áthajóztak Írországba, hogy élesben is kipróbálják, mit bírhatott egy ilyen hajó ezer évvel ezelőtt, amikor a vikingek hajóztam a szelek szárnyán. Mi nem szeltük át az óceánt, de Kata kívánsága is teljesült, bekerültünk egy viking hajóba. A hajóban egyszerre kb 15-en lehettünk. Ahogy behuppantunk a hajóba a fa illata egyből megcsapta az ember orrát, ami olyan finom (nekünk)! Sikerült előre ülnünk, így a mögöttünk ülőknek a mi tempónkat kellett volna figyelnie. Azt kell, hogy mondjuk, nem voltunk egy összeszokott társaság. Gyorstalpalót kaptunk az oldalak elnevezéséről, a vitorlázásról és egyik pillanatról a másikra máris óriási evezőket fogtunk a kezünkbe, hogy kievezzünk a kikötőből. Ott, -mivel Dániáról van szó nem kellett aggódni a szélcsend miatt – és máris felhúzták a vitorlát. Az evezők bekerültek a hajóba, szeltük a tengert. Szuper élmény volt, legközelebb jöhet egy két-három árbócos viking hajó is!

Utolsó múzeumi látogatásunk az országban egy design múzeumba vezetett, a Trapholtba. Dánia méltán híres a design cuccairól, legyen szó akár építészetükről, egyedi bútoraikról, lámpáikról. Szóval azt gondoltuk ezek lesznek a múzeumban. Kis csalódás ért minket, ugyanis Arne Jacobsen székei és munkássága után következtek a nem design cuccoknak mondható festmények, gyerek játékok. A múzeum fele legalább a Kay Bojesen által tervezett és népszerűvé vált „humoros majomról” szólt, mely a dánoknak olyan, mint nekünk a Tv Maci. Elmondásuk alapján ez a majom a dán Tv történet legjobban öltöztetett alakja. A souvenir shop azért némiképp kárpótolta az elvárásainkat, itt több ötletes dolgot is láttunk.